Ő az első, kifejezetten csakis saját magamnak varrott táskám, amit Colette áprilisi alkotónapján kezdtem el...
Az alapanyaga egy újrahasznosított terrakotta színű vászon anyag, aminek színébe azonnal beleszerettem a boltban. Hónapokig várta a sorát, hogy varrjak belőle valamit... A kasmírmintás rátét pedig egy kézműves vásáron vett bútorszövet darabkából származik, ami szintén beleszeretés tárgya volt az első pillanatban... :-))) A rátétminta hozzáillő cirádás zsinórszegélyét pedig az alkotónap délelőttjén vettem a helyi méteráruboltban, ahol isteni szalagok és anyagok voltak...Sokat tanultam Colette-től azon a napon (vatelin bevarrás, újfajta cipzárvarrás, pántkészítés) és bár néha igencsak elkélt a segítsége, azért mégiscsak megcsináltam... Jó érzés volt, no és jók az ilyen alkotónapok nagyon...
A vatelin bélésnek köszönhetően nagyon finom puha az egész táska és van tartása.A pántját direkt állíthatóra készítettem, hogy hosszan vállon átvetve és röviden csinosan (nőcisen) is hordható legyen a hangulatomtól függően...
Belülre mindkét oldalra zsebeket varrtam (mobilnak, tollnak, kulcsnak, pénztárcának), mert nálam valahogy mindezek ellenére is óriási rendetlenség szokott kialakulni egy idő után a táskámban... (no komment)... :-)))
Középre még egy rekeszt tettem a táska teljes hosszában, így a belseje három részre lett osztva (a rendet tartás reményében) ... ;-)
Arra azért muszáj felhívnom a figyelmet, hogy a fenti képen mily csinos a piros mobiltokom a színes sálam mellett... Nem saját alkotás a tok, hanem Zazáleától kaptam! Imádom! :O)És bár nem kifejezetten ehhez készült az új táskám, de az azért lerí róla, hogy mi a kedvenc színösszeállításom... :-)))
Nem hiába élek "a színek bűvöletében"...
Azóta teljes mértékben felavattam már a táskámat! Cipeltem benne már egy több mázsás tankönyvemet (580 oldal... olyan nehéz, hogy még a polcra sem mertem feltenni, nehogy leszakadjon....), kiránduláson volt rendesen megpakolva elemózsiával, iszivel, pulcsival és kibírta a nyúzást... Tehát a végeredménnyel akár elégedett is lehetek...
Ez egy szeretem-táska, az biztos... :-)))(Az azért vicces, hogy az 50. bejegyzésnél jutottam el oda, hogy végre van egy saját táskám magamtól magamnak...) :-)))
8 megjegyzés:
Ó Drágám! Asszem a 170-nél járok és még mindig nincs táskám... Mármint magam varrta táskám. Szóval ügyes vagy, s ahogy vizsgálódtam, igen csak precíz is.:)
Ó Zsuzsi, ezt nem hiszem el... Pont Neked nincs sajátvarrtád, aki olyan szép táskákat készítesz?!
Hát én még egyenlőre igyekszem a varrós technikámat csiszolni, de azért köszönöm !
Nagyon harmonikusra sikerült! Ez a szín! Kedvencek kedvence és a díszítés is.
A másik, amit szerettem volna mondani, hogy tök szuper a váltás :)
"akár elégedett is lehetek"?!
büszke legyél!
nagyon jó lett, viseld egészséggel!
Örülök, hogy tetszik nektek is!
nekem az a táskám van, ami selejt lett :o)
innentől kezdve pedig nincs ám megállás, számon kérjük majd az újabbnál újabb táskákat! És hogy ne felejtsem: nagyon szép darab, olyan... profi :o)
jut eszembe: jössz holnap? :o)
Rita, jelenleg sajnos selejtet gyártani sincs időm, de eljön még majd az én időm... :O)
De holnap jövök!
Megjegyzés küldése