Szerelmetes virágos nunonemez sálam

A nemezelés iránti vonzódásom ott kezdődött, hogy nagyon szerettem volna készíteni magamnak egy nunonemezelt sálat. Régi vágyam teljesült azzal, hogy megtanulhattam Mihály Esztertől ezt a technikát is... Tulajdonképpen ezért kezdtem el tavaly ősszel a nemeztanfolyamot nála az EszterNemez Műhelyben, hogy idáig eljussak! :)

(Fotók: Mihály Eszter)

Közben ezért rengeteg más szépséget készítettem, tanultam tőle (nemezlabdát és virágot, nemezképet, nemezmadarat, virágkitűzőt, nemezfigurát-babát és mackót, naplóborítót)... És nem olyan régen ezt a rég áhított nunosálat! 

Érdekes, hogy a nunosálon kívül korábban nem igen éreztem késztetést, hogy mindenáron kipróbáljam a nemezelést, megtanuljam a különböző nemezelős technikákat, de Eszter lénye, elhivatottsága és lelkesedése magával ragadott... Elkezdtem nála nemezelést tanulni! Azóta a nemez és a gyapjú teljesen a bűvkörébe vonzott! Beleszerelmesedtem ebbe a technikába (is)...! :)

Lassan jött rám ez az érzés... (olyan ez, mint amikor az ember egyszer csak azon kapja magát, hogy szép lassan, csöndben szerelembe esett... nem is tudja mi vonzza a másikhoz, csak azon kapja magát, hogy  teljesen a bűvkörébe került és onnan már nem is akar kikerülni soha többé...) 

A csodákat te magad alkotod együtt az anyaggal, ami vonz és megsúgja mivé szeretne válni általad... Az alkotási folyamat (a minták kirakása) a meditatív elmélyülés maga, amihez (a nemezzé gyúráskor) nem kis erő és energia kell a végén, hogy olyanná formáld, amilyen lenni szeretne és amilyenné megálmodtad... :)

Magával ragadó... miközben az ember sok mindent megtud magáról... a képességeiről..!

Rengeteget járt az agyam rajta, hogy milyen is legyen ez a nunosál, színben, mintában, összeállításban és mondhatom az utolsó pillanatig kerestem a túláradó ötlethalmazaim között a megfelelő gondolatokat, "hívószavakat", az utat hozzá, hogy pont olyan legyen, amit bármikor, bármihez szívesen hordok az év bármely szakában... Mire elkezdtem kirakni a mintát a puha merinó gyapjúból a lenge drapp sálra, már éreztem, megtaláltam a kulcsot hozzá és jó úton járok... :)

Egy visszafogott színű, műselyem sál alapon életigenlést sugárzó színeket képzeltem el, virágokat, de szolid, nem hivalkodó módon... A szivárvány minden színét egy homokszínű lengeségen... :)))

A sálat még a déditől ránk maradt rengeteg elegáns kendő közül választottam, amik az évek alatt szépen újra fognak hasznosulni a kezeink között... (Mondanom sem kell, időközben a lányaim is "megfertőződtek" a nemezeléssel...de talán hamarabb is, mint én... így az sem kizárt, hogy többek között az ő lelkesedésük irányított rá erre az útra, amit Eszter nemezfoglalkozásain láttam náluk... Máris vannak saját nunosál igényük, úgyhogy a kendőújrahasznosítás itt nem áll meg...)

A merinógyapjúból kirakott virágminták valahogy egyértelműen kerek formájúak akartak lenni!

Nőies kis pöttyöket szerettem volna rá, amik kitöltik, díszítik a sál többi, nem színes virágos részét... (Lehet, hogy a túl hosszú és túl havas tél hozadéka volt bennem ez a hófehér pöttyözhetnék, de lehet, hogy csak azt éreztem, ezáltal télen is hordhatóvá válik a színes virágos lenge sálam... Télen hópelyhek, nyáron a fehér rezgővirág finom érzete...) 

Hosszú munka volt (legalább 5 óra), de minden fáradtságot, gondolatot megért...! Még nedves, épphogy kiigazított kendővel fotózott le Eszter...

Nagy munka volt és csak azt tudom, hogy nagyon-nagyon fáradtan mentem oda Eszterhez nemezelni (hetek-hónapok óta tartó egymásba érő munkák, intenzív nyelvtanfolyam, megrendelések, egyéb családi dolgok... mint egy hajszolt lélek...) és fizikailag még fáradtabban jöttem el, mert a több órás nemezelés nem kis munka volt, DDDEE.. 

Az alkotás közben érzett, más világhoz tartozó inspiráló gondolatok olyan belső átalakulást adtak és idéztek elő, amiből erőt merítettem a következő (szintén nehéz) időszakra... Nem is igazán figyeltem a test fáradtságára, csak arra emlékszem, hogy az elfáradt lelkem már többé nem volt fáradt... Feltöltődött, átalakult és már máshogy látott mindent... És nemcsak azért, mert lett egy csodálatos nunosálam! :)))

Más emberként jöttem el aznap onnan, amikor elkészült ez a rég áhított mű...! Kerek egész lett minden! És nemcsak a sálon! Úgy látszik a kerek formáktól és a pöttyöktől nem tudok elszakadni és tán nem is akarok, mert hozzám tartoznak... 

Pont, mint ez a nunosál! :)

Ezek a gondolatok pedig, amiket leírtam, tőlük függetlenül nagyon összecsengenek 

Vidák István nemezkészítő mester szavaival:

"A nemez tisztaságot szül, ezért az Egeknek tetsző mesterség. 

A fizikai tisztaság megteremti a lelki tisztaságot. 

Minden közös nemezkészítés áhítat és mulatság. 

S a minta, ami a legszebb rajta, az maga a szerelem. 

Ez visz tovább lelki utadon." 

(Vidák István)

Igazi adomány, hogy részese lehettem, lehetek ennek időről-időre...!

Köszönöm Eszter, hogy bevezettél a titkok világába... :)