...egy csoda... !
Felnyaláboltuk kis családunkat (hogy hátha erőre kap egy kicsit a lábadozó nagyobbik lányunk, aki egy hete senyved vírusos gyomorpanaszokkal, görcsökkel itthon) és elautókáztunk a Vácrátóti Arborétumba! Minden hétvégén van valami mostanában (kötelezettségek, munka stb.), ami miatt ilyen programokat nem tud(t)unk közösen csinálni, ezért úgy gondoltam itt az ideje megszökni a városból, még ha kis időre is...
És milyen jól tettük!
A kedvenc virágom a nárcisz... és hát nem tudtam betelni vele...
A fotómasina mögött a Férfiember volt (róla nem is készült kép, mint utólag kiderült) és a szeme nagyon jókat látott meg a tavaszi, már-már nyárias fényben... Például ezt a gingko bilobát, azaz páfrányfenyőt...
Ilyen árnyas fák alatt sokszor kellett a sétaút melletti padokon megpihenni... (hogy a lábadozó Nagyobbik jobban bírja, de reméljük nemsokára újra erőre kap... Talán a nap végén az általa kért, házi ananászos-sonkás pizza már a gyógyulás útját jelzi és feltölti a raktárait újra...)
És ők az én virágszálaim... :)))
(Csak nézek, hogy most születtek és milyen nagyok már...)
Nagyon kellenek az ilyen napok, lopott órák, mert ilyenekre sarkall és feltölt teljesen... (még ha a nap végére el is fáradtunk rendesen)! :)
3 megjegyzés:
Váljék egészségetekre ez a kirándulás :) Ez az fajta (fizikai) fáradtság kifejezetten jót tesz a szellemnek szerintem, még több ötlet fog az eszedbe jutni .. bár abban idáig sem volt hiány ... ezek a fotók még képeslapnak is elmennének :)
És mennyi virág! Itt már hervadóban!
A fények, a színek, a nyugalom kifejezetten jót tettek!
Rengeteg virág volt nagy foltokban és persze olyan is akadt, ami elnyílt már (fajtától függően)...!
Csuda élmény...egyszer remélem nekünk is lesz olyan kertünk, ahol tömegével nyílhatnak a tavaszi hagymás virágok... :)
Megjegyzés küldése