Olyan
nehéz elengedni egy kutyát... de rövid idő alatt dönteni kellett (és
nekem kellett), mert nem volt más lehetőség... Őmiatta, aki 14 és fél
évig velünk volt...
Ő volt életem első kutyája, a megtestesült
játékosság, a bárányszelídségű nyugalom...! Ő volt életem retrieverje és
ez már mindig is így marad...!
És ha mégis álomteljesítő madárkává
válhatnék, akkor minden daganatos betegséget eltörölnék a Földön, de
legalábbis gyógyíthatóvá tennék...
3 megjegyzés:
Nagyon sajnálom, átérzem a veszteségedet, kutyával is, macskával is megtapasztaltuk. :-(
Együttérzek veled. Egy családtagot, barátot elengedni... :( Erős vagy, hogy meg tudtad tenni. Biztonságban, szeretetben élhetett melletted ez a szépség. Azt hiszem, tényleg segítenek nekünk, a jelenlétükkel, a szeretetükkel, a természetességükkel.
Egy kutyarajongó olvasgatód, aki tavaly vesztette el egyik legjobb barátnőjét, egy schnauzert
Azt hiszem a hiányuk sosem múlik el igazán, csak legfeljebb napról-napra csillapodik és átalakul...
Köszönöm a kedves, együtt érző szavaitokat!
Megjegyzés küldése