Ceruzatartó és újrahasznosítás

Tudtam, hogy eljön az az idő a tavasz folyamán, amikor kevesebb időm lesz újat varrni, így eltartalékoltam ezen alkotásomat az "ínségesebb" időkre...
Gondoltam most pont időszerű bemutatni, hátha valaki saját készítésű és olcsó húsvéti ajándék gyanánt még szívesen megvarrná a héten.
Ezt a textil ceruzatartót még egy hónappal ezelőtt varrtam az állandóan rajzoló nagylányom névnapjára...
(Volt kitől örökölnie ezt az alkotói vénát két építész szülő mellett, de hogy állandóan, úton-útfélen rajzoljon, azt a büszke pillantásaim mellett is néha túlzásnak érzem... Hát ezért kellett az utazó tolltartó és azért, mert ő nagyon értékeli az általam készített dolgokat...főleg, ha végre neki is készül valami...)
Sok helyen láttam már ezt a ceruzatartót mindenféle formában (így a forrásokat nem is jelölöm meg), de átalakítottam a saját szájam íze szerint. A strapabíró belső anyag a tesóm régi farmer gatyájából származik, a külső virágindamintás piros anyag pedig a szokásos (a lányomnak leginkább tetsző) Ikeás anyag. Újrahasznosított és új keveréke...
12 darabos színes ceruzának varrtam helyet, plussz 2 grafitnak, 1 tollnak és 1 radírtollnak. A színesek helyét a megfelelő színű, ceruzaformájú szaténszalag rávarrásával jelöltem (volt itthon az is a varrományaim miatt).
Ezeknél a szalag mindkét végét méretre vágtam és mécsesgyertya lángjánál megolvasztottam óvatosan, hogy ne foszoljon. (Ezt a technikát amúgy ajánlom mindenkinek, aki bármilyen műszálas szalaggal dolgozik, mert sem a varrásnál, sem az új tulajdonosnál nem fog kiábrándítóan lefoszlani semmilyen szalag, így tartós lesz.)Az úti ceruzahegyezőnek külön kis behúzható szájú szütyőt varrtam, mert máshova nem fért el.

A névnapi ajándékhoz tartozott még egy kétfüles válltáska is pillangós mintával. Persze a kisebbik is kapott egy cicás mintásat, ha már a varrógép mellett ülök. (A fénykép minősége sajnos kritikán aluli, elnézést... Ja és a szaténszalag ceruzák sem ilyen béna fényesek ám élőben...)
Azért az ajándékvarrás nem múlt el izgalmak nélkül (azon kívül, hogy a ceruzatartó mikéntjének kitalálása túl sokáig tartott), mert mikor fogyjon el itthon a táskafülhöz szükséges heveder...?! Hát péntek éjszaka, amikor másnapra "kell" az ajándékkal kész lenni... :-)))
Lázas keresgélés a meglévő dolgok között és hál' istennek sikerült találnom egy szétvágandó kinőtt farmer ruhácskán egy jó hosszú vékony farmer pántot! Így éjfél után lett táskafül is...
Örültek nagyon az én drága virágszálaim... :-)))
Úgyhogy nagyon megérte a ráfordított időt!!! Nem beszélve arról, hogy anyagilag is elég jól jöttem ki belőle, nemcsak a bezsebelt ölelések és puszik számát illetően... :-)))

(Házi ajándékozási ötletnek használja bárki bátran az én általam megvarrt ceruzatartó verziót, nem veszem rossz néven...)