2012. május 14., hétfő

Inspirálódás az építészetből...

... avagy egy rövid feltöltődés és környezetváltozás hatása...

Gyönyörű volt, szép volt, rövid volt, de örökre emlékezetes.....! :-)


(Hullámhegyek, hullámvölgyek, kacskaringók és kiegyenesedések... Pont, mintha a saját életemet nézném most kívülről...)


A szecesszió az építészet és az organikus motívumkincs csodája! :-)


Mindegyik épület egy-egy egyéniség... mégis magán hordja a stílus jegyeit...


Minden épület, épületrészlet és tárgy más és más...


És a társművészetek a legnagyobb természetességgel voltak jelen az épület születésénél...




Az alábbi kép már egy másik épület belső terét díszíti, de szeretettel ajánlom 
ezt a gyönyörű szecessziós fonós falfreskót minden kézzel alkotó embernek, 
mert káprázatos igényességgel tervezték meg annak idején az épület minden részletét...


És egy szabadtéri épületfotó kiállításba belefutni olyan ajándék egy eseménydús, de rövidke nap végén, hogy keresve sem találhattunk volna jobbat...


És persze a rácsodálkozások közepette azért volt olyan is, hogy már csak néztem ki a fejemből...
(...amelyik fej teljesen alkalmatlan volt az itthon hagyandó nehéz gondolatok kikapcsolására, 
de azért próbálta magába szívni a jó rezgésű, megújító inspirációkat és élvezni a pillanatot...)

(After that I was only just a Bonsai-wife, but it was amazing to see the miracle of the bonsai trees...)
 (This was my favourite bonsai tree, from Bonsai Master András Koós...)

(Perfect feelings in my soul when I look at this little detail...)

És bár ez a kép egy parkban készült, de jól szimbolizálja azt az utat, amin járok és amiből, akárha egy pici időre is, de kikukkanthattunk, hogy (kipihenve ugyan nem, de) élményekkel gazdagodva folytassuk az utat...
(...remélve, hogy göröngyei egyszer csak rendeződnek...)

Fantasztikus élmény volt! :-)

8 megjegyzés:

Julcsi írta...

Hát, kedves Kriszta! Úgy legyen! kívánom, hogy kiegyenesedjen az út.
Mert én még mindig némi búskomorságot vélek felfedezni a sorok között:((

Krizantám írta...

Hát Julcsi! Egy édesanya nem kapcsolhatja ki az agyát gombnyomásra az amúgy rendben működő gyerekei körül kialakult "göröngyök" feletti tipródásában... :-(
Én csak ennyit fűznék hozzá és nem szeretném ecsetelni részletesen (mert nem a blog témája) és mert elég álmatlan éjszaka és mélység van már emögött... (Komolyan elképesztő, hogy egy édesanya szívét mi gyűrheti csomóba, úgy hogy az nem is feltétlenül a gyerek hibája...)

Úgyhogy nézzük inkább a szép képeket (ne törődjünk a háttérrel) és töltekezzünk, mert kell ahhoz, hogy kisimuljon és kiegyenesedjen az út...! Akár külső behatások, inspirációk segítségével is... :-)

Erika írta...

Némi melankólia valóban van benne, de gondoljuk azt, hogy még nem tért teljesen vissza hozzánk Kriszta, még ott sétálgat gondolatban azon göröngyös úton ...

Fércművek írta...

Micsoda képek! Jól esett így reggel, köszönöm!:)

szaberka írta...

Kíváncsi vagyok, mikor jelennek meg a filc- és egyéb tatyóidon ezek a kacskaringók! Szeretem a szecessziót. Pontosan hol is van ez?

erzsó írta...

szép :)

örülök, hogy feltöltött az út! szerintem ez fontosabb is mint a pihenés... ha már elutaztunk

Manka írta...

Nagyon szépek a képek, valóban inspirálók.

Krizantám írta...

Ez a csodálatos hely Ljubljana, Szlovénia fővárosa volt, ahol jártunk...
Visszavágyunk..., de ha legközelebb (az elkövetkezendő 20 éveben) arra járunk, akkor az országot is szeretnénk jobban megismerni, mert csodálatos hely! :-)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...