Kacskaringók és jólesően sima utak

Nem is tudom hol kezdjem a múlt heti őrségi nyaralásunk után...  Talán néhány képpel...

(Az 1888-ban épült régi vendégház végében található pajtánk ajtaja...

A művészfotókat készítő férjfim szerint "krizantám" virág... csak nekem...)

(A kert végében aranyló búzatábla aratásra várva, 

amikor estvére végre a forróság múltával jól esett a séta a ház hűvöséből előbújva...)

(Útközben a legkedvesebb, legrégibb boronaház...)

(Fazekasműhely...)

(A múlt után a jelen... 

U. Nagy Gábor őrségi építész fantasztikusan egyszerű és minőségi házai...)

 (Éppen befejezés előtt álltak az U. Nagy Gábor tervezte Pajta Tánctábor épületei a nyitáshoz közeledvén...)

(Csuda kisugárzású misztikus helyeken járva kint és bent...)

Nagy élmény volt, nagyon nagy...

(Főleg, hogy sosem jártam még e csodás tájon...

...sem gyerekként, sem építészként...)

Itthon pedig folytatódott a munka kacskaringókkal és virágokkal a kéréseknek megfelelően...

Már el is készült Annának a hímzett monogramos, állítható vállpántos kistáska... A kapott visszajelzés pedig minden képzeletemet felülmúlta a dicsérő szavaival és jelzőivel (nem írom itt le, mert kérkedésnek tűnhetne, de minden esetre nagyon boldoggá tett)! :-)))

Annyit idézek csak a kedves megrendelő legeket sem nélkülöző szavaiból, hogy "...az külön tetszik még benne, hogy 2 éves kortól 12-ig "megállja a helyét"...! "

Remélem a megajándékozott leányzó is örömmel hordja majd jó sokáig...

Szeretem ezekben a kérésekben, hogy mindig máshogy futnak a kacskaringóim, így sosem készül két egyforma táska, még ha korábban volt is már hasonló... :-)))

A másik nagy örömömet a héten a következő bejegyzésben osztom meg...