(Az 1888-ban épült régi vendégház végében található pajtánk ajtaja...
A művészfotókat készítő férjfim szerint "krizantám" virág... csak nekem...)
(A kert végében aranyló búzatábla aratásra várva,
amikor estvére végre a forróság múltával jól esett a séta a ház hűvöséből előbújva...)
(Útközben a legkedvesebb, legrégibb boronaház...)
(Fazekasműhely...)
(A múlt után a jelen...
U. Nagy Gábor őrségi építész fantasztikusan egyszerű és minőségi házai...)
(Éppen befejezés előtt álltak az U. Nagy Gábor tervezte Pajta Tánctábor épületei a nyitáshoz közeledvén...)
(Csuda kisugárzású misztikus helyeken járva kint és bent...)
Nagy élmény volt, nagyon nagy...
(Főleg, hogy sosem jártam még e csodás tájon...
...sem gyerekként, sem építészként...)
Itthon pedig folytatódott a munka kacskaringókkal és virágokkal a kéréseknek megfelelően...
Már el is készült Annának a hímzett monogramos, állítható vállpántos kistáska... A kapott visszajelzés pedig minden képzeletemet felülmúlta a dicsérő szavaival és jelzőivel (nem írom itt le, mert kérkedésnek tűnhetne, de minden esetre nagyon boldoggá tett)! :-)))
Annyit idézek csak a kedves megrendelő legeket sem nélkülöző szavaiból, hogy "...az külön tetszik még benne, hogy 2 éves kortól 12-ig "megállja a helyét"...! "
Remélem a megajándékozott leányzó is örömmel hordja majd jó sokáig...
Szeretem ezekben a kérésekben, hogy mindig máshogy futnak a kacskaringóim, így sosem készül két egyforma táska, még ha korábban volt is már hasonló... :-)))A másik nagy örömömet a héten a következő bejegyzésben osztom meg...
7 megjegyzés:
Őrség a szívem csücske.
S ha jól gondolom, a veleméri kápolna van a képen. Ott is laktatok? Mert mi egyszer igen:)
Ó, Julcsi, most már az én szívem csücske is! :-)
Valóban a veleméri templom van a képen, de nem ott laktunk, hanem Kerkafalván (az elsőként belinkelt) régi vendégházban!
Szeretjük az őrséget, egy a baj, hogy már régen jártunk arrafelé!
puszi
Erika
még inkább vágyom az Őrségbe (sóhaj)
megnéztem a Vidéki ház oldalát is, egyszerűen bűvös :)
időnként (tavasszal menetrendszerüen és ad hoc bármikor)ha paraszház után vágyakozva hirdetéseket nézegetek, nagy százalékban választanék őrségi portát... tényleg kisugárzásuk és stílusuk van
És a házigazdáink is rendkívül kedvesek voltak abban a bűvös Vidéki házban!
Mi annyira bűvkörébe kerültünk, hogy simán el tudnánk ott a környéken képzelni öreg napjainkat...
(A romos háznézés arrafelé két építésznek maga volt a megtestesült kihívás és vágyakozás...és itt is egy sóhaj...)
Csak erősíteni akarom azokat a dicsérő szavakat, fokozni: mindig gyönyörűek a táskák.
Üdv, Júlia
Köszönöm Júlia, nagyon kedves vagy!
Megjegyzés küldése