2011. június 19., vasárnap

Instant zsiráf

Nem így terveztem a mai napot...
De beleestem megint a saját csapdámba... mert megígértem valamit...

Kaptak év végére a lányok egy-egy szabásmintával, anyagokkal ellátott, saját maguk által összevarrható, puha állatfigurás készen kapható csomagot (Apa+Anya lelkesen választotta ki együtt ajándékként a Meseboltban), melyet együtt készítettünk volna el velük, de én úgy gondoltam, hogy kis segítséggel, de főleg ők varrtak volna kézzel... A nagyobbik, varrni imádó hosszú lányom zsiráfosat kapott, a kisebbik teknősöset. Úgy terveztem, hogy hármacskán lányok összeülünk: én varrom a keddre ígért fürdőponcsó megrendelésemet, ők pedig az általam kiszabott figurákat. (Meg ahogy azt Móricka elképzelte...)
Már a szabásminta kivágásánál láttam, ez így nem fog működni! Sokkal nagyobb és bonyolultabb a zsiráf figura, mint amit a kép alapján vártunk...(A kisebbik teknősét már ki sem szabtam... Rendes gyerek, mert nem haragudott nagyon, jól elszerepjátékozott, addig amíg mi a naggyal órákig varrtunk...)
Olyan, de olyan lelkes volt a nagy, hogy amit csak tudott, ő öltött össze kézzel (lábakat, füleket, a hosszú nyakat), de így sem tudtuk befejezni együtt! Egész nap ezt szabtuk-varrtuk! Végül ők este elmentek a nagyszülőkkel egy templomi gospel-koncertre, én meg befejeztem neki a zsiráfot (a kitömést, az alját, a foltokat), hogy holnap délután bepakolhassa a zenei táboros csomagjai közé alvós állatnak...Legközelebb (mert ugye vár rám még egy teknős is), már nem esem bele abba a hibába, hogy egyszerű gyerekkézbe is való kézműves készletnek gondolom ezt a csomagot... Ez igenis komoly felnőtt munka!!! ;-)
Vagyis komolytalan, mert ahogy ez a zsiráf kinéz, az kész vicc... :-))) A zurammal ezen vidulunk itthon, mióta kész lett! Ez a fejszerkezet hihetetlenül cuki! Ennek a muris zsiráffejnek mindent meg lehet bocsátani... (Az egész napos küzdelmet is...) :-)))
(A lemenő nap utolsó sugáránál készítettem a kertben egy gyors fotót őkelméről, örök mementóul!)
Szóval az ilyen, amúgy nagyon aranyos csomagokat csak a nagyon elszánt (az ígéretüket minden áron betartani vágyó) kézi alkotóknak ajánlom! Mégis azért jó érzés, hogy tudom, akármikor ránéz, büszke lesz majd mindig magára (és rám is), hogy saját készítésű állatkája van...

4 megjegyzés:

zenelady írta...

Egyébként nagyon aranyos valóban. Valahol tényleg megérte a fáradságot. A kislányomnak is az általam készített macsekok, csiguszok meg macikók a kedvencei. Ezt is majd rongyosodásig használja a kislányod, biztos:)

Krizantám írta...

Már be is pakoltuk ezt a nem kicsi zsiráfot a tábori cuccai közé! :-)))

(Amikor vettük, azt gondoltuk a kép alapján, hogy olyan marokba való fajta, de neeem...Legalább 30cm!)
De nyúzni-imádni biztos fogja évekig centi ide vagy oda... :-)

erzsó írta...

Kinagyítottam a fotót ahol a fotó is van, a Tiétek fényévekkeljobban néz ki!
Így készen már jól látszik, hogy valóban nem állítható össze "gyerekmunkával", de az együttalkotás miatt biztosan megérte. És tényleg naggyon jópofa zsiráfpofa :))

Krizantám írta...

Az hagyján, de az összevarrást is más sorrendben csináltam, mert nem sikerült megértenem valahogy az összeszerelési leírást...
Biztos az én készülékemben van a hiba... ;-)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...