Már legalább egy éve tervezem a saját címke készítését. Voltak már próbálkozásaim kézzel betűnként rajzolva (nagyban és kisebben is), gondolkodtam, utánaérdeklődtem a gépi hímzett címkerendelésnek, de az igazi álmom mégis a saját készítésű (faragású), linómetszett, nyomdázott címke maradt, amit láttam már néhány helyen megvalósítva. Így kigondolva bármilyen anyagra elkészíthetem a címkémet, bármilyen színben, ami az adott alkotásomhoz illik.
A tavalyi sűrű évbe már nem fért bele (hiába tervezgettem sokáig), de az ehhez szükséges eszközök birtokbavétele után már nem tudtam tovább várni... Ugyanis az én kedves Drágámtól Karácsonyra egy nagyon klassz linómetsző készletet kaptam! :-))) Nagyon-nagyon örültem neki! :O) (Ő ugyanis nagyon otthon van a különböző faragó és egyéb szerszámok terén és ért is hozzá, nem úgy, mint én...)
Januárban kipróbáltam a készlethez tartozó linóleumon a linómetszést, de az anyag túl morzsálódó volt az apró faragáshoz... (Utoljára az általános iskola művészeti óráján metszettem linót, ahol egy igaz művészember tanított minket a technika fogásaira.)
Ez a mostani tapasztalat egy időre visszavetett, de január végén amikor a fent nevezett férfiember(em) egyik legjobb bonsaios művészbarátjától egyszer csak úgy kaptam egy régi fa nyomdanyelet, akkor a tettek mezejére kellett lépnem...(Nagyon megörültem neki és égi jelnek vettem, hogy megérett az idő a saját nyomdakészítésre végre!) A sokféle művészeti ágat és technikát behatóan ismerő Bálint barátunkat kifaggattam a linómetsző kés használatának egyéb fogásairól és egy február elejei nyugisabb hétvégén megcsináltam: radírra faragtam-metszettem a nevem...
Jól indult...szép fényekkel és kedvvel... :-)))
Aztán repültek az órák miközben faragtam és rám sötétedett...
Láttam közben az apró és vékony betűk kimetszésének hátulütőit
és egyre inkább azt éreztem, hogy ajjaj...
mi lesz ebből az én kis lelkesedésemből és ötletemből?!
Ez lett...
... és korántsem tökéletes, de kész lett...
És csak ezután jött a faragásban-koncentrálásban már kissé megfáradt elmémnek
a leginkább várva-várt rész: a próbanyomdázás textilfestékkel pamutszalagra...
Majd a hideg és forró zuhany egyszerre, hogy csúnya és maszatos és hogy nem tetszik és különben is én nem ilyen lovat akartam... :-/ (mindezt több órai belefeccölt munka után...) Azt hiszem túlzottan elfáradhattam akkor.... Pedig maga a nyomda nem is lett olyan rossz, ahhoz képest, hogy milyen filigrán betűk voltak... Csak hát ezzel a sűrű hígítatlan festékkel... :-/ ...teljesen lehangoló volt! Úgyhogy félretettem az egészet úgy vagy egy-két hétre...
Dddddeee... Közben azért motoszkált a fejemben, hogy hogyan lehetne megoldani a nyomdafesték kérdését... Még Bálint barátunk is megszakértette a nyomdámat és megnyugtatott, hogy ebből a radírfaragásból alapvetően ennyit lehet kihozni ilyen miniben és a linómetszés pedig kifejezetten nem tartozik a legfinomabban kidolgozható technikák közé. A festékproblémára pedig a nyomdapárnát javasolta. Aztán elkezdtem utánanézni, hogy hol lehet venni olyan textilfestékes nyomdapárnát, ami olyan, mint ami a hagyományos nyomdázáshoz szükséges, csak mosás és időtálló textilfesték van benne. És hát jó néhány nap után ma végre felkerült az i-re a pont!!! :-)))
Vettem egy textilfestékes kis nyomdapárnát, amivel végül jól látható,
majdnem szépnek is mondható címkét sikerült nyomdáznom!!!
És a hosszú (időintervallumot átívelő, hullámhegyet-völgyet megjárt) történet végén
újra kisütött ma a nap, mert lett
TELJESEN SAJÁT KIVITELEZÉSŰ,
KÉZZEL KÉSZÜLT TEXTILCÍMKÉM ! :-))))
Ő olyan lett, mint én... kicsit sem szabályos és különösebben szép,
de hosszú utat és fejlődéstörténetet bejárva végül nyugodt szívvel mehet tovább az útjára... :-)))
11 megjegyzés:
Nemhogy majdnem szép, hanem hú, de jó! Nemrég vettem vagy 12 nagy méretű radírt, de a fiam elhordja, mire ráveszem magam a faragásra... :o)
Nagyon jó lett!!!
Mindig úgy gondoltam, hogy rém ügyes vagy, na de ez a kitartás is mellé! Minden elismerésem!
És nem mellesleg nagyon szép és egyedi a címkéd! :)
Ó, drága! Ölelés a kitartásodért, mely végül elnyerte méltó jutalmát!
Hű, de fennkölt vagyok így korán reggel:)))))
Gyönyörű!!!!!!!Én még lánykoromban készítettem egyet a monogramommal , a könyveimbe pecsételtem.Most is itt van előttem,mert vannak nekem is terveim.:)
hiszen szép ez!
a textilfestékek általában vízzel hígíthatóak, sima nyomdapárnát használtam, illetve sokfélét megnéztem és arra jutottam, hogy legjobb minőségű az, amelyiken leheletvékony sűrű vászon feszül (simonféle molinó pont megteszi)...úgyhogy saját nyomdafestékpárnát készítttem, két réteg filcet vágtam egy dobozba, a tetejére a molinót, erre öntöttem a festéket alaposan felhigítva, nyomdázás után ugye vasalás, kipróbválásiból az első pár darabot kimostam, hogy tartós-e és hát igen, elég tartós :)
Köszönöm Mindenkinek!
A radírfarigcsálás nagyon klassz dolog! A saját nyomda pedig sok lehetőséget rejt magában... :-)))
Akkor nyugodtam meg teljesen, hogy elértem, amit szerettem volna, amikor én is beavattam! Mert a címkém jól bírta a mosást! Ez a textilfestékes nyomda jó lesz...
Szép lett a címke, gratulálok hozzá! Megkérdezhetem, hol találtál ilyen textilfestékes nyomdapárnát?
Örülök Lilla, hogy tetszik! Köszi! :-)
A textilfestékes nyomdapárnát a Kreatív Hobby boltban vettem és egy hasonlót egy újpesti kreatív boltban (Achát).
Az a lényeg, hogy rá legyen írva a picike útmutatóra: vasalóval fixálható, mert attól lesz tartós!
Wow, le a kalappal! Igazán kedvet kaptam egy kis farigcsáláshoz. Csak én nem vagyok ilyen kitartó és ügyes sem... :)
Köszi Jutka! :)
Nagyon jó dolog ez a farigcsálás és annyira nem is nehéz, ha az ember lánya nem választ magának ilyen mini betűket...!
Ha a kedv megvan hozzá, akkor ne tartson vissza semmi... ;-)
Azt hiszem megkaptam a választ... :)
Nagyon ügyes vagy!
Megjegyzés küldése