2012. január 3., kedd

Lila virágos kislánytáska filcpénztárcával

A karácsony előtti utolsó megrendelés egy S.O.S kérésre készült. A népi virágmintás táskáim mintájára kértek egy lila virágmintás farmertáskát egy 10 éves kislánynak karácsonyi ajándéknak. A kedves kérésnek nem tudtam ellenállni és bevállaltam, mert olyan szívesen készítettem a korábbi monogramos, kacskaringós virágindás kistáskákat... :-)
És azt is nagyon jól tettem, hogy a felvetődő kérdésre, miszerint esetleg egy belevaló kis pénztárcát is tudnék-e csinálni (hogy komplett legyen az ajándék), én bizony kis töprengés után igennel válaszoltam (ilyen gyerekpénztárcát még nem csináltam, de mint oly sokszor már, ez sarkallt a megoldás kitalálására...). A pénztárcának egyszerűnek és gyorsan kivitelezhetőnek kellett lennie, hogy még időben átadhassam Karácsony előtt (posta már szóba sem jöhetett)!



A kis válltáskánál a jelenlegi kedvenc lilás-virágos anyagomat használtam bélésként, ami igazán nagylányossá teszi ezt a táskát. (Igen, ez a kedvenc pécsi anyagszerzeményem, mint az már az előző bejegyzésben is látható volt és ahogy lenni szokott a kedvencekkel, ebből sem vettem elég hosszú mennyiséget...)


A pénztárcát két réteg gyapjúfilcből gondoltam ki, hogy jó tartása legyen... kívül egy kevésbé koszolódó sötétlila filcből, belül pedig a táska halványlila filcvirágának színéből készült gyapjúfilcből (bévül a halványlila színen a pénzecskék is jobban látszanak). A géppel összevarrt, kétrétegű kis pénztárcát a táskával összhangban lévő halványlila filcvirágmintával díszítettem.



(Tudom, sok a kép, de most sem sikerült a sok fotó közül szelektálnom, mert mindegyik mást mutat nekem, hiába ugyanaz a páros...)

Megtetszett ez kis pénztárca, szerintem nem ez az utolsó, amit készítek, valami azt súgja... Örülök, amikor számomra új kérésekből hirtelen ötlettől vezérelve, ilyen új ötletek, megoldások születnek... (nekem legalábbis újdonság)... Semmi extra nincs benne... (csak az útkeresésem)... végtelenül egyszerű (ami mondjuk rólam azért nem mondható el), viszont nem is akar más lenni, mert ő ilyen...egy kedves kis pénztárca!
Nem tudom másnak is tetszik-e és hogy kelendő lenne-e, ha készítenék még hasonló kis pénztárcákat, de a nagylányom nagyon oda volt érte... :-)
Már nem merek a véleményére adni, mert úgy érzem túl elfogult minden kézzel készült alkotás(om) iránt...(bár azért a lelkesedése mindig inspiráló tud lenni...) :-)))
Azért örülnék pár nem elfogult véleménynek... ;-)

2012. január 1., vasárnap

Új év, új napok

Nagyon találónak éreztem ezt az idézetet, amikor olvastam:
"Higgy a szívedben és saját jóságodban, mert ha így teszel, mások is ezekben fognak hinni! Higgy a csodában, mert teli van vele az élet! De ami a legfontosabb, hogy higgy önmagadban, mert odabenn a lelkedben rejtőzik a csoda, a remény, a szeretet és a holnap álmai..."        (Ron Cristian)

Rengeteg tervem, álmom van erre az évre (is)... :-)))

A tavalyi év olyan sok mindent hozott, hogy álmomban sem gondoltam volna, hogy velem ilyenek fognak történni (tanulmánybefejezés, új ismeretségek, barátságok, temérdek alkotás, ötlet és a rácsodálkozás fantasztikus érzése, hogy "Jé, ilyet is tudok?!")
Nem sorolom fel mit szeretnék, mert az élet úgyis megadja a lehetőségeket (de ha nem, az sem baj)... Sokszor rajtunk áll, hogy meglássuk a pillanatban a benne rejlő lehetőségeket, sokszor pedig nem rajtunk múlik, mit hoz az élet... De legalább törekedni kell a pillanat megélésére... Őszintén remélem, hogy a belső hang most is vezérelni fog, hogy a belső rezdülések és a megtalált lélekcseppek továbbra is utat tudjanak mutatni... :-)

Azt már most is tudom, hogy hasonló kvalitású és stílusú alkotásokat szeretnék majd készíteni az idén (korábbi fonalas terveimet továbbgörgetve)... 


Ezt a mustársárga gyapjúszövetből készült pénztárcás irattárcát Colette alkotónapján kezdtem el a férjem anyukájának karácsonyi ajándékaként. Régi tervem volt a győri, színes fonalköteg-szerzeményem felhasználása szabad vonalvezetésben, ami egy stilizált fatörzsként született újjá színjátszós kékeszöld gyöngy lombkoronával... (Valahogy úgy éreztem a fonalak rendezgetése közben, mintha egy textilképet készítenék... Önálló életet éltek az anyagok, színek és gyöngyök a kezeim között...) A sötét türkizkék díszgomb a mágnespatent felett a férjem édesanyjától kapott gombok közül származik, az Ő egyik kedves gombjának újrahasznosítása. Kívül és belül is a szívem csücske mind anyaghasználatban, mind a színvilágban, mert minden szeretetem beleálmodtam...

Ilyet szeretnék készíteni újra és újra... mármint nem a pénztárca a lényeg, hanem ez az összhang az anyaggal és velem meg a bennem munkálkodó energiákkal... :-)))

Nem kell, hogy mindig minden teljesüljön, de törekedni fogok rá, hogy az összhang meglegyen... :-))) Nemcsak bent, hanem kint is...

Reményteli és szeretetteljes boldog Új Évet kívánok Mindenkinek őszinte szívemből és kívánom, hogy olyan legyen, amilyennek szeretnénk... a legapróbb örömöknek is örülve!

2011. december 31., szombat

Ilyen legyen...

...igen! 
Mindig ilyen legyen az év vége....pont ilyen...amire régóta vágytam...(évek óta)...


A nyugalomra... a sietség, sietés mentességre... arra, hogy ráérek... 
(Azt hiszem ezekért a pillanatokért megdolgoztam ebben az évben rendesen... Jó volt minden úgy ahogy volt, minden örömmel, nehézséggel együtt... de kellettek már ezek a mostani nyugis pillanatok...)
Esténként bent a jó meleg szobában kötök... gyerekkorom óta először... Ezek a fonalak 6 hónapja várják (győri és nyalkai alkotós-beszerzős körutam óta), hogy időm legyen és valóra válthassam újdonsült vágyamat a kötésre és (számomra még nagyobb újdonságként) a horgolás megtanulására! 
A horgolást drága keresztanyám megmutatta most a téli szünetben, de úgy érzem ez még a jövő év feladata lesz a technikámat csiszolgatni és tökéletesíteni... :-) De terveim vannak a jövőre vonatkozólag...
Így megmaradtam a már ismert egyszerű sima kötésnél és belefogtam életem első saját készítésű sáljába!!! Olyan jó érzés bevackolva, nyugiban kötni és tobzódni a színekben... :-)))

És hogy kint még ilyen látványban legyen részem a téli szünetben... 


... nyugiban, harapnivaló hidegben, jó levegőben, napsütésben... nagyon-nagyon-nagyon régi vágyam, igen!!! ...hogy lejussunk a legkedvesebb diófánk alá az évnek ebben a szakában is...

Mert ilyen és mert csodálatos alóla felnézni rá, az ágaira bogaira...
Felnézek rá és valami megfogalmazhatatlan ősnyugalom vesz rajtam erőt... 
(...az alatta zajló gyerekricsaj és játszáshangok ellenére is...)


...több, mint 150 éves ez a diófa... 

Talán ezért is szeretem a telet, mert ilyen csodát mutat nekem a lombkorona nélkül is... gyerekkorom meghatározó téli élményét, ami még hólepel nélkül is ámulatba ejt... :-)))

Így teljesüljön jövőre is minden vágyam ezután a mozgalmas, minden szempontból újdonságokkal (blogolással, alkotásokkal, rengeteg munkával, tanulással, diplomával, iskola kezdéssel és zárással) telt esztendő után... :-)))

Őszintén kívánom Mindenkinek, hogy a mindig változó mostani világunkban is megtalálja a nyugalmat, kint is és bent is a lelkében...

2011. december 24., szombat

Szeretettel...

Szobám
sarkában a
békesség fája
zöld ruháján sok
ezernyi szín, alatta fénylő
melegségben a gyermeki világ
játszani hív. Játszani, játszani,
békében játszani gyermekem veled
hagy játsszam még, körültáncolom veled
a világot most, mikor mindenki érzelme ég.
Nézem a fámat és egyre jobban érzem a fenyő
illatát, töprengem azon, hogy milyen jó lenne, ha
örök maradna ez éjszakám. Csillagszórók a gallyak
csúcsán szórják a karácsony csillagát, békecsillagok
röpdöső fényei
szobámból
szálljatok
mind tovább.

  (Gyenes István: Karácsonyfa) 

 Nagyon boldog, békés és szeretetteli örömökkel körülölelt Karácsonyt kívánok Mindenkinek! 

 

Őszinte szeretettel: Kriszta


2011. december 20., kedd

Játékos sors(olás)

Semmit sem felejtettem el! Sem a sorsolást, sem a karácsonyi játékom kapcsán írt kedves szavaitokat! :-) Ilyenkor mindig sajnálom, hogy nem nyerhet mindenki, mert legszívesebben mindenkinek adnék valamit, de hát ez a játékos sors...
Némelyik megjegyzésen komolyan meghatódtam és nagyon jó volt olvasni, hogy Nektek mennyi alkotásom tetszett! Köszönöm, hogy ennyien megosztottátok velem a gondolataitokat és hogy játszottatok!

A sorsolás éjfélre tolódott, így csak az egyetlen félig ébren lévőt tudtam megkérni, hogy húzzon a 18 név közül! (Én mégsem húzhattam, mert nekem mégiscsak felügyelő szervként kellett részt vennem, hogy figyeljem a sorsolás tisztaságát!) :-)

Stílusosan, a sorsoló bizottság szebb napokat látott, de szakszerűen (igazi restaurátor barát által aranypor pasztával) megreparált bonsai-táljába kerültek a nevek! Húzott éééés...

Aletta a nyertes!
Köszönöm a játékot! Kérlek küldj egy e-mailt és írd meg a címedet, hogy mihamarabb odaérjen az ajándék!
Köszönetképpen, mert adni jó és hogy ne távozzon senki üres kézzel tőlem ennyi jó szó után (mert nem tagadom bizony azért kapni is jó, főleg ilyen kedves szavakat), ezért szeretném megosztani veletek a család egyik megunhatatlan kedvenc (nemcsak) karácsonyi sütijét!

Püspökkenyér 
(ahogy én készítem)

25 dkg porcukor
1 kis doboz tejföl
2 tojás
fél tasak sütőpor
30 dkg liszt
5 dkg durvára tört dió
5 dkg darabolt (ét)csoki
5dkg mazsola

Elkészítés:
Az első négy hozzávalót (porcukor, tejföl, tojás, sütőport) robotgéppel össze kell keverni egy kisebb tálban. Az utolsó négy hozzávalót, a lisztet a darabos hozzávalókkal egy nagyobb tálban összekeverjük, majd ehhez a száraz lisztes keverékhez hozzáöntjük a kisebb tál folyékony masszáját. Ebben a nagy tálban keverőkanállal kézzel össze kell keverni az egészet, majd kivajazott, lisztezett őzgerincformába önteni a forma magasságának feléig. Tűpróbáig közepes lángon kell sütni! Sütés közben szépen, rendesen megemelkedik!
(Lehet bele tenni még cukrozott v. aszalt gyümölcsöket is ízlés szerint, de mi ezt a klasszikus változatot szeretjük a legjobban! A dupla adag meg sem kottyan nagy családban, mert olyan hamar elfogy!)

Jó sütögetést és készülődést Mindenkinek!


2011. december 17., szombat

Én elmentem a vásárba...

Nagyon klassz helyi lokálpatrióta művészeti kezdeményezéssel hozott össze az őrangyalom itt, Újpesten a karácsonyi vásárban.
A Manzart Rajziskola összefogásában helyi iparművészek és kézműves alkotók munkáit lehet megvásárolni az Újpesti Karácsonyi Vásár 10. pavilonjában (Budapest, IV. ker. Szent István téren a Városháza mögött)!
Nagy örömömre szolgál, hogy csatlakozhattam ehhez a remek kezdeményezéshez és több más alkotó mellett a mai naptól az én alkotásaim is megtalálhatók a standon, ahol egyedi tervezésű ajándékokat lehet vásárolni! Ez az első vásári bemutatkozásom, ahol az alkotásaim közül a gyerek kistáskáim és néhány kulcstartóm lesz kinn!


Szeretettel ajánlom Mindenkinek, aki egyedi alkotást szeretne karácsonyi ajándékként adni szeretteinek!

Ha a közeletekbe esik és van kedvetek, akkor látogassatok ki az Újpesti Karácsonyi Vásárba a 10. pavilonba, ami minden nap 10-19 (20) óráig van nyitva! 
(Én valószínűleg dec. 22-én, csütörtökön leszek kint megtalálható személyesen!)

Remélem ez a kezdeményezés sok újpesti alkotót összehoz majd a jövőben és minőségi bemutatkozásként fog működni a továbbiakban is! Köszönöm Reginának és Ildinek a lehetőséget, akik a Manzart Rajziskola lelkes tanárai! Őszintén örülök és nagy lelkesedéssel nézek a jövőbe, mert nagy terveim vannak...! :-)))

2011. december 15., csütörtök

Karácsonyi játék

Egyre-sorban érnek az apróbb és nagyobb örömök.... Én is szeretnék örömöt okozni a Karácsony közeledtével egy JÁTÉK formájában! :-))) Ebben az évben elég sok minden történt... többek között ennek a blognak az elindulása is, ami sok új dolgot hozott...
Szeretnék ebből a majdnem egy évből egy kis szeretet-morzsát Rátok is visszasugározni! :-)))


Szóval hagyj ennél a bejegyzésnél egy megjegyzést és ha van kedved, akkor írd le, hogy melyik bejegyzésem (esetleg alkotásom) volt számodra a legemlékezetesebb vagy legtetszetősebb, legkedvesebb (persze ez utóbbi nem kötelező és emiatt ne riasszon vissza a játéktól, de ha időd engedi a sürgés-forgás közepette, akkor nagyon megörvendeztetnél vele, ha leírnád egy szóban, mondatban)! Ha nem volt ilyen, az sem baj! A lényeg, hogy  

Advent utolsó vasárnapjáig, 2011.dec. 18. este 19 óráig lehet jelentkezni!
(Így még odaér Karácsonyig!) :-)))

A NYEREMÉNY
(a képen látható) általam készített, 
levendulával töltött, fehér gyapjúfilc szív csörgős díszítéssel!
(Használható ajtódísznek, karácsonyfa dísznek, az ünnepek elteltével pedig a szekrényben illatosítónak!)

Olyan ajándékot szerettem volna készíteni, ami minden lakásban, otthonban megtalálhatja a helyét és szívest-örömest játszik érte mindenki!
(A másik oldala...) :-)

A MEGLEPETÉS pedig most sem fog elmaradni... :-)))
Szeretettel látok Mindenkit!

2011. december 13., kedd

Se kép, se hang

.... Ilyen állapotba kerültem az izgalmaktól, kalandos fordulatoktól sem mentes nap után, mert az államvizsgán megvédtem magam, de meg ám (többszörösen is és nemcsak ott, hanem védés előtt pár perccel a telefonban is, de ez egy másik mai sztori a beteg gyerekemhez éppen ma nem kijövő doktornővel szemben...) és levizsgáztam szépen!

Szóval és ténylegesen JUHHHÉJJJJ!

Ha holnap magamhoz térek (mert valljuk be az emberi test nem 2 óra alvásra van hitelesítve, bárhogy is próbálkozik az ember), akkor talán lesz kép is folytatásos bejegyzés formájában...! Meg JÁTÉK, ha szeretnétek... !!!

2011. december 6., kedd

Pirosban

Nagyszakállú barátunk járt errefelé is! És ezt ma hajnalban 4(!!!) órakor közölték velem az aprónépek iszonyú hangerővel és örömmel... :-)))
(Azt ugyan mondták még tegnap este nagy izgalmukban, hogy ők bizony korán fognak kelni, mert biztos jönni fog... De hogy ennyire?! Azt hittem rosszul látok, amikor az órára néztem... Azt sem tudtam, hol vagyok... Főleg miután későig tanultam ma is...) :-))) Amikor a bőségesen rendelkezésükre álló idő alatt kiörömködték magukat, azután szépen elmentek az iskolába folytatni az ünnepkört...

Ezen ünnepi események örömére álljon itt egy piros-fehér összeállítás! Hát mi másból, mint az érmetartós filc kulcstartóimból... :-)


A két szélsőt már mutattam korábban (az egyik a Handagora-boltomban csücsül, a másik pedig a Meska-boltomban), de a középső hópelyhecskét még nem! (Eszembe jutott erről Sznyegúrocska, aki Djed Maroz segítője az orosz kultúrkörben... Hát lehet, hogy ők voltak a ludasok a hajnali akcióban is?! Bár kétlem, mert őket Újévkor várják az orosz gyerekek... Akkor más ügynökség keze lehetett a dologban...) ;-)


A két szélső kerekség nekem nagyon bejön! A középső levélkés fehérség pedig nem tudom, hogy fog-e egyáltalán valakinek tetszeni...?! Tetszik valakinek? 

Olyanok így együtt mint valami kerek karácsonyfa-díszek... De miért is ne lehetne a Karácsonyfára akasztani díszként, aztán meg kulcstartóként használni?! Még akár pici apróságot, ajándékot is el lehet benne rejteni a belsejében... Milyen jó kis karácsonyfán keresgélős ünnepet lehetne így rendezni...
Ez aztán a többfunkciós ajándék... és micsoda felhasználási, újrahasznosítási lehetőségek... :-)))

Ui.: Ezután a bejegyzés után 2 nappal találtam after party-ként a Meskán ezt a Szemezgetőt a nagyobbik piros kulcstartómmal és ilyen címmel...  Pont ide illik! :-)))

"Piros...de nem Mikulás..Mi az?"

2011. december 1., csütörtök

Népmese testvéreknek

A népi motívumok ihlette válltáskáim készítésének megkoronázása az volt, amikor a megrendelt 4 kislány táskáról készített rajzaim megmutatása után a megrendelő kért a saját kislányainak is ilyen táskát rózsaszín és lila színekben... Szárnyakat kaptam az biztos... :-)))




A népi hímzések tanulmányozásának hatására a nagyobbik leányka kistáskájára a rózsaszín-fehér tulipános virág motívumot a magyar népi díszítőelemek mintájára készítettem, amihez hasonlót hímzett bőrkabátokon, szűrökön is meg lehet találni...


A kisebbik testvér táskájára a halványlila virág motívumot a sárközi varrottasok mintájára készítettem, melynek közepére sötétlila-fehér-sárga filcet varrtam és a lila virágos béléshez igazítottam az összhang kedvéért...

(Olyan egyedire sikerült ez a táska, hogy még ha akarnék sem tudnék már belőle még csak hasonlót sem készíteni, 
mert az Erzsótól korábban kapott szépséges lila virágos anyagomból az utolsó kistáskányi darabot választottam ki hozzá...) :-)))


Nem győzök elég hálás lenni a megrendelőnek, hogy ezzel a kérésével erre a népi motívumokkal szegélyezett alkotói útra ráirányított...!!!   :-)))

Csodálatos inspirálódásban volt részem és már a folytatáson töröm a fejem, mert a hatása nem múlik el nyomtalan... Ennek a 6 kistáskának az elkészülte után már nem vagyok ugyanaz, aki korábban voltam... És ez olyan jó! :-) Olyat kaptam általa, amitől több lettem és a folytatásra ösztönöz... :-)))

Már készül is a fejemben a minta (bár elég szigorúan próbálom a háttérbe szorítani ezen gondolataimat, hogy ne vonják el a figyelmemet a diplomavédésre való készüléstől és az államvizsgára tanulástól, de nem bújhatok ki önmagamból, no... szigorúság ide vagy oda...) és ha megmérettettem a védésen, akkor csak úgy futnak majd a minták titkos ajándékokon és következő alkotásokon... :-)))

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...