2012. június 19., kedd

Tüzes tűzzománc fülbevaló

Év végi ajándék(om) a 10 éves nagylányomtól ez a gyönyörű tűzzománc fülbevaló...


... amit az alkotó- és rajz szakkörön készítettek év közben a tűzzománcozás technikájának tanulásakor.
A tanév zárásával hazakerültek az évközi munkák és alkotások. Bár az én örökké alkotó-rajzoló, minden kézműves technikára fogékony nagylányom természetesen közölte velem, hogy szerinte nem lett jó a fülbevaló, mert középen túl sötétnek találja és neki emiatt nem igazán tetszik, de végülis megbeszéltük, hogy bátran nekem adhatja (konkrétan azonnal lecsaptam rá, mikor megláttam), mert nekem bizony nagggyon tetszik (pont az én színeim) és szerintem kifejezetten izgalmassá teszi a tüzes színeket a sötét tónus! :-)))
Az alkotónak szíve joga elégedetlennek lennie a munkájával (és én nagyon is megértem őt, mert én is ilyen voltam mindig is... és legtöbbször most is...), de az egyedi alkotásokért rajongóknak (mint például én) viszont szintén szíve joga beleszeretni és hordani az ilyen műveket is... ;-)


A türkizkék medál volt az első tűzzománc alkotása még az ősszel! 


Olyan sok szép alkotás került ki a kezei közül ebben az évben, nagyon ügyesen vizsgázott az év végén a zeneiskolában és igazán nyitott 10 éves nagylány lett! (El sem hiszem, hogy már ennyi idős...)
A kisebbik szépen megtanult olvasni, írni és számolni is! Új barátokat szerzett az első osztályban és az év végi balett vizsgáján nagyon szépen szerepelt (soha nem felejtem el azt az édes kitartását, ahogy aznapi láza ellenére is fellépett, mert annyira nagyon akarta... én pedig izgatottan-aggódva vártam a jelenetük végén a színpad szélén a belázcsillapítózott, boldog balerinámat... Addigra valahogy mégis jobban lett arra a pár órára...Annyira becsültem érte...)! Örülök, hogy az én kis játékos, szertelen 7 évesemben már kezd kialakulni egyfajta gyermekies felelősségtudat-kezdemény... 
És én csak ámulva csodálkozom a nagylányságukon, szeretettel figyelem, ahogy nyiladoznak...:-)))
Volt év végén közös, csajos szülinapi buli csokis epertortával, házi pizzával, csokis keksszel, mert nagyon megérdemelték, ezután a végigtanult, nem könnyű tanév után!
Voltak ebben az évben persze rendesen küzdelmek (nehéz szülői döntések is) és örömök, de a szünidő meghozta az enyhülést, mert az év végére mindenki boldogan zárta az iskolaévet! :-)
Én pedig örömmel hordom a nyári frizurámhoz remekül illő, gyönyörű tűzzománc fülbevalómat...!

3 megjegyzés:

erzsó írta...

először konkrétan: a fülbevaló csodás, rendkívüli érzékre vall, hogy a vörösbe csöppent egy pici zöld!

még konkrétabban: szuperek a lányaid, és olyan jó, hogy közel kerülnek a zenéhez!

nyárra fel :))

Krizantám írta...

Ugye-ugye, az a fülbevaló...?!
Az én drágám felvilágosított, hogy az a zöld pötty egy zöld gyöngyszem volt, ami (idézem őt) "hő hatására szétolvad"!
És azt nagyon bírom, hogy ő találja ki milyen legyen... :-)))

A zeneszeretetükről pedig még csak annyit, hogy a zurammal jókat szoktunk derülni, amikor mindkét lányunk fennhangon énekli otthon a suliban tanult dolgokat...(mondjuk azért este 8 után nem mindig esik jól...)
Ilyenkor szoktunk összenézni:
"Na, megjött az énektagozat!" ;-)

Rita nyirati írta...

csak ismételni tudom, amit erzsónk mondott, mert pont így, pont ebben a sorrendben!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...