Gombostűtartó fémdoboz (valószínűleg még a háború előtti időkből) benne még a dédnagymamai régi gombostűkkel, tűhegyes masszív varrótűkkel...
... egy közel 10 centis hatalmas biztosítótű társaságában...
...még az eredeti gombostű halommal a belsejében...
Férjem édesapja szerint ez a kis fém doboz már akkor is ugyanígy nézett ki, amikor Ő kisgyerek volt!
Még az is simán meglehet, hogy több, mint 70-80 éves ez a gombostűs doboz! Vagy még több...
(A héten hoztuk haza az én drága Emberem nagyszüleitől és keresztanyjától örökölt, több doboznyi könyvet, kerámiaedényt,
apróságokat, csipkéket és anyagokat, amikre a család többi tagjának már nem volt
szüksége! A legcsodálatosabbat, egy állványos régi Singer varrógépet a férjem édesapjának köszönhetően én kaphattam meg, aminek határtalanul örültem!!! :))) Ezt majd egy külön bejegyzésben mutatom majd meg, mert egyenlőre helyet kell neki keresni, kicsit felújítani, megtisztogatni stb.! Nappal sokáig dolgozunk, éjszaka pedig az icipici lakásunk könyvespolcaira próbáljuk a sok könyvszerzeményt szétosztani, a Singerséges szépségünk pedig csak a könyves dobozok megszüntetése után találhat helyet majd magának! A dobozok mélyén lapult többek között Lengyel Györgyi: Keresztszemes kézimunkák c. könyve is! Micsoda éjszakai hurrá-élmény volt felfedezni egy ilyen régóta keresett könyvet! Olyan kincsek ezek mind, amik felbecsülhetetlenek, számunkra legalábbis! Úgyhogy van is nálunk örülés rendesen...) :-)))))
A másik szívem csücske szintén a zuram (déd)nagymamai örökségéből származó virágos porceláncsésze, amit mivel már csak egy maradt belőle, ezért nagy becsben tartok! Átminősült nálam teáscsészéből cérnaszálgyűjtővé, mert így kiemelt helyen mindig a szemem előtt van...
Az csak az elmosás közben derült ki, hogy ez egy Rosenthal porceláncsésze...
Szeretem magam körülvenni ilyen apró, de értékes kis kincsekkel (annak ellenére, hogy még sincs telezsúfolva a lakásunk ilyenekkel... bár néha az az érzésem, egyre jobb úton haladunk afelé ebben az icipici lakásban...)!
(A sarokban látható, papírra kézzel festett, gyönyörű színes szőnyegmintaív pedig restaurálásra vár, hogy méltó helyére kerülhessen...)
Szóval így készülnek a Goubára a nyári táskák régi gombostűk, kincsek társaságában, de még (már) a modern, egyszerű Singer varrógéppel... Szeretem ezt a munka közbeni állapotot (főleg, ha nem kell minden nap elpakolnom)... :-)))
6 megjegyzés:
Micsoda kincsek! :-)
:)jaj, az elpakolás.
Míg a tarisznyákat varrtam, bizony nem pakoltam el magam után. Anna meg szólt, hogy : Anya, itt vannak valami cérnák a varrógép körül:)Mert én ezért rágom a fülüket, hogy maguk után elpakoljanak. Rajtakapott- azóta nagyon meg kell indokolnom, mikor miért kell pakolászniuk. Én már megtettem, persze:))
Bp, 2012.július 7, 12,30 Országháza( nem, nem felszólalás végett:) ), utána meg erre-arra-amarra...
Üdv, Júlia.( Ha szóba jöhet, vásárolni is szeretnék:) )
Elfelejtem nagy igyekezetemben- a nagymamák örökségei szívünk csücskei. A régi világ értéke, amit valahogyan át kell magunknak menteni.
Ó, én nagyon odavagyok az efféle kincsekért! :-)
Júlia! Mi 8-án jövünk haza! Remélem nem 1 napra jöttök...!
Írj e-mailt és megbeszéljük!
Jó lenne találkozni! :-)
Kriszta
mostmár biztos, hogy hasonszőrüek vagyunk!
ha egyeztetünk, időzíthetünk bejezgyzést egyszerre régi Singerek új köntösben címmel :))
Erzsókám, hát szerintem is hasonszőrűek vagyunk! :-)))
Csak nem Te is szereztél egy régi Singert?!
(Nem tudom, mikor jut időm ténylegesen szép állapotba hoznom a varrógépet, de egyeztethetünk...) ;-)
Megjegyzés küldése